Skip to content
Az előző részekben már tisztáztuk a válás folyamatának nulladik lépéseit, és leszámoltunk a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos legmakacsabb tévhitekkel is. Átbeszéltük, hogy mi a helyzet, akor, ha nincs a nőnek szemmel jól látható jövedelme. Most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a legégetőbb gyakorlati kérdéseket kell górcső alá vennünk.
Amikor egy házasság végérvényesen megromlik, a legtöbb ember előtt egy hosszan elhúzódó, lélekölő bírósági háború képe jelenik meg. A válóper gondolata önmagában is szorongást vált ki, különösen akkor, ha gyermekek jövőjéről, a közös otthonról és az anyagi biztonságról kell dönteni. Sokan úgy érzik, hogy a sérelmek és a meg nem értettség hálójában az egyetlen út a harc, ahol majd egy kívülálló harmadik személy – a bíró – tesz igazságot.
Létezik egy másik út, amely nem a győzelemről, hanem a megegyezésről szól. A közös megegyezéssel történő válás legnagyobb előnye, hogy a döntés és a kontroll mindvégig a ti kezetekben marad. Nem egy idegen határozza meg, hogy mikor láthatjátok a gyermeketeket, vagy hogyan osszátok meg a közösen felépített vagyont, hanem ti magatok fektetitek le a jövőtök alapjait. Az egyezség nem a meghátrálást jelenti, hanem egy olyan racionális és felelősségteljes kompromisszumot, amely a mindennapi nehézségek közepette valódi, kiszámítható kapaszkodót nyújt a család minden tagjának.
A mediáció és a jogi egyezség folyamata körül rengeteg a félreértés. Sokan azt gondolják, hogy a békés úthoz kötelező egy harmadik fél bevonása, pedig egy támogató, egyezségpárti jogi szakember segítségével közvetlenül is lehetséges a közös megegyezés alapjainak lefektetése.
Ebben a cikkben Dr. Ladányi Emese családjogi ügyvéd segítségével tisztázzuk, hogy melyek azok a kötelező pontok, amikben meg kell egyeznetek a békés váláshoz, mi a különbség az ügyvéd és a mediátor szerepe között, és hol húzódik a bölcs kompromisszum határa.
Melyek azok a kötelező kérdések (témák), amikben a szülőknek kötelezően meg kell egyezniük ahhoz, hogy a bíróság kimondja a válást közös megegyezéssel? (pl: lakáshasználat, gyermektartás, kapcsolattartás stb.)
dr. Ladányi Emese:
A házasságnak a közös megegyezéssel való felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta. Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk. A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni.
Mi a pontos különbség az ügyvéd és a mediátor szerepe között a folyamatban? Hogyan tud a két szakember együttműködni, vagy mikor elég „csak” az ügyvéd az egyezséghez?
dr. Ladányi Emese:
Az ügyvéd a jogi tanácsadást, jogi képviseletet látja el, természetesen segítünk az álláspontok közelítésében is vita esetén. A mediátor szerepe a közvetítői eljárásban van, mely egy vitarendező, konfliktuskezelő eljárás, ami segíti az eljárás befejezését. A közvetítői eljárást is segítheti ügyvéd például a mediácós megállapodás áttekintésével jogi szemmel az aláírás előtt.
A Polgári Törvénykönyv is kifejezetten említi, a házasság felbontásának kérdésénél, hogy a házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.
A Polgári perrendtartásról szóló törvény is kimondja, hogy a bíróság köteles a felek figyelmét felhívni a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére és előnyeire.
Amennyiben a felek közt konszenzus van, nem feltétlen szükséges mediátor segítsége. Akkor lehet nagyon hasznos, amikor nincs a fenti kérdésekben megegyezés, vagy akár vagyonmegosztás esetében is tud segítség lenni.
A bírói gyakorlat már kimondta, hogy a közvetítői eljárásban kötött megállapodásnak nem csak jogi tartalma lehet. A két szakma együtt tud működni és ez sokszor szükséges is, tekintettel arra, hogy nem minden mediátor jogi végzettségű.
Van lehetőség a bíróság előtt már folyamatban lévő perben is közvetítői eljárásra. Bizonyos esetekben a bíróság kötelezően elrendeli, ekkor a feleknek ezt meg kell próbálniuk, erre az időre a pert bíróság felfüggeszti.
Ügyvédként mit tapasztalsz: mikor jön el az a pont egy vitában, amikor a kliensnek szakmailag és emberileg is azt javaslod, hogy „érdemes engedni” a béke érdekében? Hol van a racionális kompromisszum határa?
dr. Ladányi Emese:
Erre nincs egy konkrét zsinórmérték. Az számomra mindig fontos, hogy az egyezség megkötéskor mindenki elégedetten álljon fel az asztaltól.
Amennyiben a szóban forgó, lehetséges egyezség nagyon eltér az egyik fél elképzelésétől, érdemes belegondolni az adott ügyben mivel járna a per, és ezután mérlegelni, melyik utat választja. Ez mindig helyzetfüggő. Függ a vita tárgyától, a gyermek életkorától.
Milyen anyagi és időbeli előnyökkel jár a gyakorlatban, ha a felek egyezséggel mennek a bíróságra, ahelyett, hogy a bíróra bíznák a döntést egy elhúzódó perben? (pl perköltség, megspórolt évek, stb)
dr. Ladányi Emese:
Én magam mindig arra a törekszem, ha egy kis esély is van, egyezséget kössenek felek. Azt gondolom, egy család jövőbeni életéről, ha mód van rá, ők döntsenek és ne egy külső személy, a bíróság.
A házassági bontóper bizonyos esetekben nagyon elhúzódhat. Ha szakértő kirendelése szükséges, az is nehezítheti a gyors lezárását. Fontos szempont átgondolni, mi a gyermek érdeke, ha született gyermeke a házasságból.
Egyezség hiányában hosszú évekig elhúzódhat az eljárás, már hallottam 8 évekig zajló elsőfokú eljárásról, gyakorlatilag a gyermek felnő, mire ennek a vége.
Költségek tekintetében: a házassági bontóper illetéke 30.000,- Ft, szakértői díjak, az ügyvédi költség és egyéb költségek jelentősen meg tudják növelni.
Vagyonjogi perben nagy érték esetén rendkívül magas illeték lehet,ami egyezség esetén megspórolható.
A weboldalon megjelenő információk, adatok, feltételek kizárólag tájékoztatásul szolgálnak. A megjelent információk semmilyen esetben nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak, és nem keletkeztetnek ügyvédi megbízási jogviszonyt. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérjen jogi tanácsadást.
Dr. Ladányi Emese
családjogi ügyvédDr. Ladányi Emese 2015 óta dolgozik egyéni ügyvédként, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként. Diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte, és már a kezdetektől tudta: az ügyvédi pálya az, ahol igazán otthon érzi magát. Szakterületei között szerepel az ingatlanjog, a polgári jog és a társasági jog, de a magánszemélyek számára leginkább családjogi ügyekben nyújt segítséget – válás, gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás. Ezekben az élethelyzetekben nem elég a jogi tudás: kell hozzá empátia és tisztánlátás is. Mindkettőből van bőven.
