Vajon miért van az, hogy olyan sokankutyául szenvednek az iskolától és az oktatási rendszertől? Sokszor nem lehet tudni, kinek rosszabb, a pedagógusoknak vagy a gyerekeknek? Tényleg, miért nem értenek szót egymással? A megoldásfókuszú megközelítés azt ígéri a gyerekeknek és az őket tanító pedagógusoknak is, hogy sokkal több örömet lelnek majd abban, amivel az életük nagy részét töltik.

 – 

Apaként „egyedül”… Milyen apaként egyedül nevelni a kamasz fiamat? Mik a nehézségek, hogyan lehet legjobban megélni a dolgokat, vannak-e tanácsaim másoknak? – tette fel nekem a kérdéseket „Bezzeganya” és már a kérdések olvasása közben megjelent bennem az a jóleső bizsergés, ami nálam annak a jele, hogy érdemes kiírnom magamból a választ.

Egy ideje már tökölődtünk a délutáni csúcsban a kis troli, a két gyerek és én. Meg persze sokan mások. Teltház volt. Sötétedett. Fáradtak voltunk. Aztán kiszúrtam öt hatalmas, kerek, jól fejlett tököt, ahogy vidáman, gonoszan, csodálkozva, félelmetesen, az ötödik pedig megmagyarázhatatlan tökkifejezéssel meredt a pesti nyüzsgésre. Tátva maradt a szám, annyira látványosan ragyogtak ők öten.

Mi lehet az oka annak, ha egy anyuka elégedetlen a szülésével, a szülési körülményekkel, a szülésznőkkel? Mi az, ami jogos elvárás a szülésznők felé, mikor érdemes szülésznőt fogadni és mit lehet tenni annak érdekében, hogy a szülésznők és a kismamák közötti kommunikáció megfelelő legyen? „Böbe bába” szülésznővel készült interjúnkban ezekre a kérdésekre is keressük a választ.

Népszerű cikkek

Kövess minket