Az első részt itt találod:ÖRÖKBEFOGADUNK 1. RÉSZ
Valamikor december 20-a után leültettem a férjemet és azt mondtam neki, szeretném, úgy kezdeni a 2019-es évet, hogy tisztán lássak az örökbefogadás „ügyében”. Tudnom kell, hogy Ő hajlik-e rá, elfogadja-e, hogy nem lesz több vérszerinti közös gyermekünk, akarja-e, mert akkor nincs mire várni, bele kell kezdeni. Valamiért már ekkor is teljes tudatlanságomban tudtam, hogy ez legalább 3 év, de lehet több és (reméljük) kevesebb is. Nincs mire várni, azt mondta vágjunk bele!
Alig vártam, hogy elteljen az első nap az évből, mert 2-án nem szerettem volna egyből az első telefonáló lenni, de valahogyan biztosan első lehettem, mert január 4-re, reggel 8-ra már időpontunk volt a területileg illetékes hivatal egyik szobájába, nevezzük így, Emmához.
Sima ügy gondoltam, reggel 8-ra a nyolcadik kerületbe érni úgy, hogy az akkori kedvenc időtöltésünk a 9-ig alvás volt a kisfiammal, de simán ment minden, ott voltunk reggel 8 előtt, totál izgatottan.
Vinnünk kellett pár dolgot, személyes okmányokat, háziorvos elérhetőségét, családi fotót magunkról és egy motivációs levelet arról, hogy miért is vagyunk mi most ott. Nem volt könnyű megírni, mert fogalmam sem volt mi a jó, ha szűkszavú vagyok, vagy ha csak írom és írom, miért is szeretnénk kapni egy gyermeket. Végül lett egy közepesen hosszú levél, csak pozitív mondatokkal. Úgy voltam vele a negatívumokat inkább személyesen elmondjuk majd egyszer.
A kisfiunk akkor másfél éves volt, és a magyar törvények szerint ha már van vér szerinti gyermeked, akkor 2 év korkülönbségnek kell lennie a gyerekek között, kvázi elég hamar megtudtuk, hogy fél évig nem sok minden fog történni, ami lehet nem sok, de azt kell mondjam azért nem is kevés. Fél évig egyedül van a mi kicsikénk valahol, valahol a világban, de különös módon ez nem rémisztő volt, hanem izgalmas. Elkezdődött a várakozás már akkor, pedig még nem is tudtuk, hogy alkalmasak leszünk e az örökbefogadásra, mert igen, ez nem magától érthető, hanem egy pszichológus dönti el igazából. De ez már egy másik történet.
Szerző: Z.M.
Az első rész itt olvasható:ÖRÖKBEFOGADUNK 1. RÉSZ
