Skip to content
Szeptember 17-én és 18-án ezekről is szó lesz a Brain Bar-on a Magyar Zene Házában. Az idei program több mint száz előadást, beszélgetést és művészeti produkciót ígér, a meghívottak között pedig elméleti fizikus, alváskutató, technológiai aktivista, MIT-kutató, viharvadász, közgazdász, zenész és egy még érettségi előtt álló magyar AI-kutató is van.
Az idei programból néhány téma különösen jól megmutatja, milyen messzire nyúlik a Brain Bar spektruma: az univerzum alapvető kérdéseitől az alváson és a mesterséges intelligencián át egészen a szélsőséges időjárásig. Ezek közül nézünk meg közelebbről néhányat.
Carlo Rovelli: vannak dolgok, amelyeket a tudomány soha nem fog megmagyarázni?
Carlo Rovelli neve azoknak is ismerős lehet, akik a kvantumfizikával legutóbb az iskolában találkoztak. Az olasz elméleti fizikus a hurok-kvantumgravitáció egyik legismertebb kutatója, könyveiben pedig éppen azt próbálja elmagyarázni közérthetően, amit első hallásra szinte lehetetlennek tűnik: hogyan gondolkodik a modern fizika térről, időről és magáról a valóságról.
Budapesti előadásának címe What Science May Never Explain, és a tudományos megismerés határairól szól: vannak-e kérdések, amelyekre a fizika elvileg sem tud majd választ adni.
Rovelli gondolkodásában az idő sem olyan magától értetődő fogalom, mint a hétköznapi életünkben: nincs mindenki számára egyformán érvényes univerzális „most”, és a világ leírásában a dolgok helyett a kapcsolatoknak és eseményeknek jut központi szerep.
Rovelli kérdése egyébként meglehetősen hétköznapi: meddig jutunk el azzal, amit képesek vagyunk megfigyelni, mérni és megérteni?
Philippa Gander: a biológiai óránkat nem lehet kikapcsolni
Az alvásból az elmúlt években komplett optimalizálási iparág lett. Okosórával mérjük, mennyi volt a mélyalvás, alkalmazások számolják a regenerációt, közben pedig ugyanúgy későn fekszünk, korán kelünk, műszakban dolgozunk, éjszaka repülünk, vagy este tizenegykor még egy képernyőt nézünk.
Philippa Gander évtizedek óta azt kutatja, mi történik ilyenkor a szervezetünkkel. Az új-zélandi alváskutató munkájának fontos területe a cirkadián ritmus, vagyis az a belső időzítő rendszer, amely többek között az alvás és az ébrenlét váltakozását szabályozza. Kutatásaiban pilóták, műszakban dolgozók és olyan emberek alvását is vizsgálta, akiknek a munkája rendszeresen szembemegy ezzel a biológiai ritmussal.
Budapesti előadásában (The Revolt of the Biological Clock – The limits of human optimization.) azt járja körül, meddig terhelhető a szervezetünk a saját biológiai ritmusával szemben, és milyen következményei vannak annak, ha az alvást és az ébrenlétet tartósan a napi menetrendhez próbáljuk igazítani.
Gander munkája egyébként a kamasz gyerekek szüleinek sem érdektelen. A serdülőkorral együtt az alvás természetes időzítése is későbbre tolódik, miközben az iskola kezdési időpontja jellemzően nem alkalmazkodik ehhez. A „miért nem tud este elaludni, aztán reggel felkelni?” kérdésnek tehát van biológiai oldala is, jóval azon túl, hogy meddig volt a kezében a telefon.
Cory Doctorow: hogyan változtatja meg az AI a munkát és a mindennapi döntéseinket?
Cory Doctorow sci-fi íróként lett ismert, de ma legalább ennyire fontos technológiai kritikus. Tőle származik az „enshittification” kifejezés is, amellyel azt a nagyon ismerős folyamatot írja le, amikor egy online szolgáltatás kezdetben kifejezetten jó a felhasználóknak, majd fokozatosan egyre több engedményt tesz a hirdetőknek és üzleti partnereknek, végül pedig mindkét oldal számára rosszabb lesz, miközben a platform saját profitját maximalizálja.
A Brain Baron az AI után következő világról beszél majd.
Az előadás központi kérdése, hogyan változik a munka és az ember mozgástere egy olyan környezetben, ahol egyre több döntést és munkafolyamatot algoritmusok szerveznek.
Doctorow egyik érdekes különbségtétele az ember és gép együttműködésének két formája. Az egyikben a technológia eszköz: gyorsítja, segíti, kiegészíti az ember munkáját. A másikban ez megfordul, és az ember kezd el alkalmazkodni a gép által diktált tempóhoz, kijavítani annak hibáit, teljesíteni az algoritmus által kiosztott feladatokat.
És a legszebb, hogy ez nem sci-fi, nem a messzi jövő.
Elég végignézni, hogyan működik ma egy futárplatform, egy ügyfélszolgálati rendszer vagy akár egy olyan munkahely, ahol a teljesítményt szoftver méri és rangsorolja.
És mit csinál közben a ChatGPT az agyunkkal?
Az AI-téma egy másik oldaláról érkezik Nataliya Kosmyna, az MIT Media Lab kutatója. A Brain Bar bemutatása szerint munkájának egyik területe kifejezetten a ChatGPT agyi működésre gyakorolt hatása.
Ez különösen érdekes kérdés most, amikor a generatív AI alig néhány év alatt bekerült az iskolai beadandókba, a munkába, a keresésbe, az ötletelésbe és a hétköznapi problémamegoldásba. A vita sokáig arról szólt, hogy csalás-e használni, elveszi-e a munkánkat, illetve mennyi hibát vét. Közben egy másik kérdés is egyre fontosabb: változik-e az, ahogyan gondolkodunk, ha a gondolkodási folyamat egy részét rendszeresen átadjuk egy gépnek?
A kamaszoknál ez aligha elméleti kérdés. Egy olyan generáció tanulja most használni ezeket az eszközöket, amelynek egy része már úgy írja az első komolyabb iskolai dolgozatait, hogy közben bármikor ott van mellette egy nyelvi modell.
Tóth-Pócs Gáspár: AI-kutató 17 évesen
A mesterséges intelligencia egyik legérdekesebb magyar szereplője az idei Brain Baron ( szerintünk) nem egy professzor vagy techvállalkozó, hanem Tóth-Pócs Gáspár. A kecskeméti gimnazista már középiskolásként önmagát fejlesztő mesterséges intelligenciával foglalkozik, és a Brain Bar Talent Hub programjában AI-kutató 17 évesen? – Kecskemétről a Szilícium-völgybe, érettségi előtt címmel tart előadást.
A történet önmagában is figyelemre méltó, de a témája még érdekesebb: hogyan lehet egy olyan mesterséges intelligenciát ellenőrizhető keretek között tartani, amely képes saját magát továbbfejleszteni?
Miközben a felnőtt világ még azt próbálja eldönteni, milyen szabályokat írjon az AI használatára, az a generáció, amelyik ezekkel a rendszerekkel együtt nő fel, már a következő problémán dolgozik.
Ricky Forbes: aki egy tornádó elől nem elfut, hanem levadássza
Ricky Forbes foglalkozása első olvasásra olyan, mintha egy filmből származna: tornádóvadász. A Tornado Hunters sorozatból ismert kanadai viharvadász évek óta követ és dokumentál szélsőséges viharokat Észak-Amerikában.
A Brain Bar előadásának címe csak így lazán: Job title: Tornado-hunter. Forbes nemcsak látványos felvételekről beszél majd, hanem arról is, mit tanít a viharvadászat az emberi ösztönökről, a kockázatról és a gyors döntésekről.
Ez jóval túlmutat azon, hogy hány méterre lehet megközelíteni egy tornádót. Viharvadászat közben folyamatosan olyan helyzetekben kell dönteni, ahol kevés az idő, változik az információ, és egy rossz becslésnek nagyon konkrét következménye lehet. Forbes munkája ráadásul nem kizárólag a felvételekről szól: a terepen összegyűjtött információk a veszélyeztetett területek figyelmeztetésében is szerepet kaphatnak.
Egy volt SpaceX-, Google- és Meta-stratéga is jön
Dex Hunter-Torricke neve elsőre talán kevésbé ismert, a korábbi munkahelyei viszont nem azok. Dolgozott a SpaceX, a Google és a Meta stratégiai területein, jelenleg pedig a Center for Tomorrow alapítója. A Brain Bar előadói között olyan emberként szerepel, aki belülről látta több olyan technológiai vállalat működését, amelyek az elmúlt másfél évtizedben alapvetően alakították át a kommunikációt, a médiát és részben azt is, hogyan képzeljük el a jövőt.
A magyar program
A magyar előadók között is erős a mezőny. Pogátsa Zoltán, Jászberényi Sándor, Gerendai Károly, Szendrői Csaba és Mehringer Marci is szerepel a programban, több egészen különböző témával.
Pogátsa Zoltán közgazdász több beszélgetésben is részt vesz, Jászberényi Sándor haditudósítóval pedig arról lesz szó, miért vonz egy civilt a háborús „halálzóna”.
Gerendai Károly vállalkozói hibákról és rossz döntésekről beszél majd más cégépítőkkel együtt. Szendrői Csaba, Mehringer Marci és más zenészek pedig olyan témákkal jelennek meg a programban, amelyek messze túlmutatnak egy hagyományos koncertbeszélgetésen.
Emellett lesz szó fiatal férfiak mentális egészségéről, kiégésről és futásról, a magyar közlekedés következő tíz évéről, oktatásról, endometriózisról, matematikai intuícióról, gazdasági válságokról és arról is, hogy lehet-e egy egész nemzet traumatizált.
Brain Bar 2026 – időpont és helyszín
A Brain Bart 2026. szeptember 17–18-án rendezik a Magyar Zene Házában. A fesztivál programjai több színpadon futnak párhuzamosan, a szervezők szerint több mint száz előadásra, beszélgetésre és produkcióra lehet számítani.
A Brain Bar jövőfesztivál idén is ingyenes a tanárok és a diákok számára. Az érdeklődők számára napijegyek és bérletek vásárlására is van lehetőség.
A 2026-os Brain Bar nemcsak az új gondolatok előtt nyitja meg az elménket, hanem vizuális formában is inspirál. A jövőfesztivál színpadképének megtervezésében idén Lőrincz Áron festőművész működik közre. A kollaborációnak köszönhetően a Brain Bar nagyszínpada minden eddiginél látványosabb, önálló művészeti alkotássá válik a Magyar Zene Házában.
A Brain Bar szervezői a korábbi évekhez hasonlóan idén is egy szervezet részére ajánlják fel a teljes jegybevételt. Az idei évben a kezdeményezett a Polgár Judit Sakk Alapítvány.
