Skip to content
Miután az első részben tisztáztuk a válás menetének nulladik lépéseit, majd leromboltuk a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos legmakacsabb tévhiteket, elérkeztünk a legégetőbb gyakorlati kérdéshez. Sok nő számára ugyanis nem az érzelmek kihűlése, hanem a puszta egzisztenciális félelem a legnagyobb visszatartó erő.
Mi történik akkor, ha az elmúlt éveket a családnak és a gyereknevelésnek szentelted, nincs saját jövedelmed, és úgy érzed, csapdába estél? Dr. Ladányi Emese családjogi ügyvéd segítségével megnézzük, milyen védőhálókat ismer a jogrendszer a gazdasági kiszolgáltatottság ellen.
Sok nő számára a legnagyobb visszatartó erő a válásnál nem az érzelmek kihűlése, hanem a gazdasági kiszolgáltatottság. Mi történik akkor, ha hosszú évek óta a családnak és a gyereknevelésnek szentelted az életed, nincs saját jövedelmed, és a közös otthon biztonsága is a házasságtól függ? Sokan érzik úgy, hogy csapdába estek, pedig a jogrendszer ismer bizonyos védőhálókat.
Gazdasági félelem és a válás – Valóban esélytelen az, akinek nincs bevétele?
A legtöbb anyát nem a szeretet hiánya, hanem a puszta egzisztenciális félelem tartja benne egy megromlott házasságban. Ha valaki évekig otthon volt a gyerekekkel, és a férje volt a családfenntartó, úgy érezheti, hogy a válás egyenlő a hajléktalansággal és a szegénységgel. Pedig a házasság alatt felhalmozott vagyon és a megélhetés biztosítása nem „ajándék” a férjtől, hanem közös eredmény, amiből a jog szerint jár a rész.
Minimag: Sokan azt hiszik, ha nincs saját bevételük, esélytelenek egy válóperben. Milyen konkrét jogi eszközök (például asszonytartás) léteznek arra, hogy egy anya a válási folyamat alatt is hozzájusson a megélhetéshez szükséges összegekhez?
dr. Ladányi Emese: Házastársi tartásra már az életközösség megszűnésekor jogosult az házastárs, aki önhibáján kívül nem képes magát eltartani. Ez nem egy automatikus járandóság: fontos feltétel, hogy a rászoruló házastárs tőle elvárható módon mindent tegyen meg a saját megélhetése biztosításáért.
A bíróság ilyenkor több szempontot is mérlegel. Vizsgálják például az érdemtelenséget, amelyet egy súlyosan kifogásolható magatartás vagy életvitel alapozhat meg, de ugyanilyen fontos a másik fél tartási képessége is. Tudni kell, hogy a sorrend kötött: a házastársat megelőzi a gyermekek tartása, valamint a különélő fél saját szükségleteinek biztosítása.
Gyakori félelem, hogy a kiesett évek miatt az otthon maradó anya hátrányba kerül, de a jogalkotó erre is gondolt. Jelentőséggel bír ugyanis az a körülmény, ha valaki azért nem létesített nyugdíjjogultságot eredményező munkaviszonyt, mert a házasság fennállása alatt aktívan részt vett a háztartási feladatokban és a gyermeknevelésben. Ez a „láthatatlan munka” tehát súlyt kap az elszámolásnál.
Amennyiben a felek között nem jön létre egyezség, a közös vagyon megosztására irányuló eljárás sajnos elhúzódhat a bíróság előtt. A folyamat alapja minden esetben egy úgynevezett vagyonmérleg. Ebben pontról pontra felállítják a felek különvagyonát (amit például a házasság előtt szereztek vagy örököltek) és a házassági közös vagyont. Csak ezen alapos leltár után születhet döntés a megosztás arányáról és az esetleges megtérítési igényekről.
„Pakolj és menj!” – Maradhatsz-e a lakásban, ha nem a te neveden van?
A „pakolj és menj” típusú fenyegetőzések a leggyakoribbak, amikor egy nő ki akar lépni a kapcsolatból. Ha a lakás a férj nevén van, vagy a házasság előtt vette, az anyák gyakran azt gondolják, semmi keresnivalójuk ott a döntés után. A jog azonban különbséget tesz a tulajdonjog és a lakáshasználati jog között, különösen, ha kiskorú gyerekek érdekeiről van szó.
Minimag: Mi a realitás abban az esetben, ha a nőnek nincs hova mennie? Maradhat-e a közös lakásban a válás alatt és után akkor is, ha az ingatlan papíron nem az övé, és hogyan dönt a bíróság a gyerekek lakhatási érdekéről?
dr. Ladányi Emese:
Gyakori tévhit, hogy ha a feleség neve nem szerepel a tulajdoni lapon, akkor nincs is köze az ingatlanhoz. A helyzet ennél sokkal árnyaltabb: attól, hogy valaki papíron nem tulajdonos, az ingatlan még minősülhet házastársi közös vagyonnak.
A jog megkülönbözteti a tulajdont és a házastársi közös lakást. A közös lakás azt az ingatlant jelenti, amelyben a házastársak – egyikük vagy mindkettőjük joga alapján – ténylegesen együtt laknak. Ez a különbségtétel azért sorsdöntő, mert a Polgári Törvénykönyv kimondja: a kiskorú gyermek lakáshasználatát elsősorban ebben az ingatlanban kell biztosítani.
A válás korai, gyakran indulatokkal teli szakaszában sokan tartanak attól, hogy a férj bosszúból eladja vagy elajándékozza a fejük felől az ingatlant. A házassági vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon tényleges megosztásáig a másik házastárs nem rendelkezhet önhatalmúlag a közös lakásról, amennyiben az közös vagyonnak számít.
Ez azt jelenti, hogy az ingatlant érintő bármilyen ügylethez (eladás, megterhelés) szükség van a másik fél hozzájárulására is – akkor is, ha a tulajdoni lapon csak az egyikőjük neve szerepel. Ez a szabály garantálja, hogy senki ne maradhasson fedél nélkül a jogi folyamat lezárulta előtt.
A láthatatlan munka ára – Hogyan számol el a jog a gyerekneveléssel töltött évekkel?
Amikor a nő „csak” ( leírni is rossz, csak…) otthon volt a gyerekekkel, a férfiak gyakran érvelnek azzal, hogy a vagyon az övék, hiszen ők keresték meg a pénzt. Ez az egyik legfájdalmasabb érzelmi zsarolás, ami mélyen sérti az anyák önbecsülését. Fontos tudatosítani, hogy a háztartás vezetése és a gyereknevelés ugyanúgy hozzájárulás a közös vagyonhoz, mint a fizetés.
Minimag: Hogyan számol el a magyar jog a „láthatatlan munkával”? Tényleg 50-50%-ban oszlik a vagyon akkor is, ha az egyik félnek tíz évig egy fillér saját jövedelme sem volt?
dr. Ladányi Emese:
A házassági életközösség ideje alatt szerzett jövedelem -pár kivételétől eltekintve – közös jövedelem, ami egyenlő arányban illeti meg a házastársakat.
A bíróság értékeli a gyerek körüli személyes gondoskodásba fektetett energiát, olyannyira, hogy a tartásdíj megállapításakor a gyermek szükségleteit nem felezi a házastársak között, hanem, különélő szülő nagyobb arány köteles fizetni, figyelembe véve, hogy a személyes gondoskodásból kevésbé veszi ki a részét. Természetesen a jövedelmi viszonyok árnyalhatják a konkrétan megállapított összeget.
Sokan megijednek, hogy a bírósági döntésre éveket kell várni, miközben a számlákat most kell befizetni, és a gyerekeknek ma kell enni adni. Erre szolgál az ideiglenes intézkedés: ez a jogi „gyorssegély”.
A lényege, hogy a bíróság nem várja meg a per végét, hanem soron kívül – akár 8 napon belül – hoz egy átmeneti döntést a legégetőbb kérdésekben. Ez rögzítheti például, hogy a válás végleges lezárultáig:
mekkora tartásdíjat kell fizetnie a különélő szülőnek,
ki maradhat a közös lakásban,
és hogyan alakuljon a gyermekek láthatása.
Ez a döntés azonnal végrehajtható, így az anya nem marad védtelenül a hosszú évekig elhúzódó vagyonmegosztási folyamat alatt.
Bár az ideiglenes intézkedés egy eszköz a bíróság kezében, fontos a realitás talaján maradni. Dr. Ladányi Emese felhívja a figyelmet arra, hogy míg a gyermekek után járó tartásdíjat vagy a lakáshasználatot viszonylag gördülékenyen szabályozza a bíróság 8 napon belül, a házastársi tartás (vagyis az anya saját megélhetésére kért összeg) ideiglenes megállapítása rendkívül ritka és kivételes esetekre korlátozódik.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy védelem nélkül maradsz. Ne felejtsük el a legalapvetőbb szabályt: a házassági életközösség alatt szerzett jövedelem főszabály szerint közös vagyon. Ez azt jelenti, hogy az egyenlő arányban illeti meg a házastársakat, függetlenül attól, hogy melyikőtök bankszámlájára érkezik a fizetés. Ez a jogi alapvetés adja meg a morális és jogi alapot ahhoz, hogy a közös vagyonból a különválás alatti átmeneti időszakban is igényeld a téged megillető részt.
A weboldalon megjelenő információk, adatok, feltételek kizárólag tájékoztatásul szolgálnak. A megjelent információk semmilyen esetben nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak, és nem keletkeztetnek ügyvédi megbízási jogviszonyt. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérjen jogi tanácsadást.
Dr. Ladányi Emese
családjogi ügyvédDr. Ladányi Emese 2015 óta dolgozik egyéni ügyvédként, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként. Diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte, és már a kezdetektől tudta: az ügyvédi pálya az, ahol igazán otthon érzi magát. Szakterületei között szerepel az ingatlanjog, a polgári jog és a társasági jog, de a magánszemélyek számára leginkább családjogi ügyekben nyújt segítséget – válás, gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás. Ezekben az élethelyzetekben nem elég a jogi tudás: kell hozzá empátia és tisztánlátás is. Mindkettőből van bőven.
