Tévedtem, ami a csigákat illeti. Innen kérek elnézést az össze puhatestűtől, de a fiamat nem csigázták fel (Bocsi!). Mert hát, ugye, legutóbb még azt hittem, az ovibajárás tök izgi lesz a sok újdonság miatt, azaz útközben felfedezünk rengeteg kincset, mint amilyenek a csigák is. Erre fel a legnagyobb gondom a fogászat lesz.
Mert a fiamat amúgy is teljesen hidegen hagyja minden földi apróság, és hiába lelkesedem be a napfény megcsillanásán a párás fűszálon, vagy csodálom veszettül a még fellelhető pillangókat a virágok körül, ő nemes egyszerűséggel csak ennyit mond:
„Ana, én inkább az autókat nézem.”
Pedig most is itt rohangászik egy gyík körülöttem, és teljesen izgatott is lettem (hátha lencsevégre kaphatom), de legutóbb erre is csak annyit mondott:
„Ana, már láttam díkot!”
Igen, a digráfokkal (kettős betűk) van bajban. Neki a tyúk túk, a gyík dík, én pedig csak Ana vagyok.
A mélyharapás kezelése
Épp tegnap kellett kitöltenem egy logopédiai „segédletet” az oviban, amely többek között arra volt kíváncsi, hogyan beszél a gyerek.
Hááát, szünet nélkül, az már egyszer biztos. Nem hadar, megfontolt, ha kell, százszor is nekiveselkedik egy mondatnak, hogy az tökéletes legyen (szerinte), de ezek a fene digráfok nem mennek. Ezen viszont logopédus sem fog tudni segíteni, csak fogorvos.
A kisfiamnak ugyanis mélyharapása van. (Szó szerinti értelemben is, mert amikor még kisebb volt, olyanokat harapott a combomba, hogy ihaj!) Természetesen nem magamtól vagyok ilyen okos, utánanéztem, hogyan lehetne elérni, hogy a felső és alsó ajkai „egyensúlyba” kerüljenek. Apai ágon egyébként ez az álleltolódás jellemzően megvan nálunk, de csak most döbbentem rá, hogy én sem vagyok kivétel.
Honnan ismered fel a mélyharapást?
A mélyharapást onnan tudod felismerni, hogy ha lazán összezárod a fogaidat és a felső sor több mint 2-3 mm-t eltakar az alsókból, akkor gyűjtheted a pénzt fogszabályzóra. A kisfiamnál ez az állkapcsánál is megmutatkozik, nálam viszont nem, ezért sem gondoltam magamról, hogy én is ilyen harapós vagyok.
No de jobb későn, mint soha szembesülni a saját gyengeségeinkkel, nem? Inkább nem! Mert a fogszabályozás olyan brutálisan drága, hogy bár tudtam, mégsem sejtettem… Kismillió helyet összehasonlítottam, hogy mégis mennyi az annyi, aztán eldöntöttem, hogy a kisfiam így is csodaszép.
Hogyan támogatja a TB a fogszabályozást?
Mert egy sima vizsgálat is alsó hangon 5000 forint, a terv legalább egy húszas, ha pedig alsó-felső szabályozásra is szükség van, összességében félmilláig meg sem állunk. Nagyon durva!
Belevetettem hát magam a sűrűjébe és megnéztem, mit ajánl az OEP . Azt írják, hogy
„A 18 éves kor alatti betegek a beavatkozás árának részleges térítése mellett jogosultak fogszabályozó készülékre, oly módon, hogy a fogorvosi munka térítésmentes, a fogszabályozó készülék árához nyújtott támogatást pedig a NEAK eszközönként határozza meg, és közleményben teszi közzé.”
Mire viszont a közleményen belül megtaláltam, amit kerestem (nem tolják ám a képünkbe), lement a nap és elbújtak a csigák is. A lényeget viszont kihalásztam, 80%-os is lehet a támogatottság. Már csak találni kell egy olyan fogorvost, aki kedves, normális, tényleg gyermekszerető és kap is ilyen támogatást, hogy ne kelljen milliókat fizetnem azért, hogy a kisfiam rendesen ki tudja mondani, „Anya”. Arról pedig inkább nem beszélek, mikorra is kapunk majd időpontot. Mert hogy az sem most lesz, az tuti. De időm van, és tulajdonképpen az „Ana” is tökéletes, hiszen ott van mögötte minden, ami fontos: a kisfiam összes szeretete.
Szerző: Davida
