Emeld fel a kezed, ha te sem vagy tökéletes! Az én kezem jóóó magasan van – és a tiéd?
Próbálsz spórolni, de mindig túlköltekezel? Őrült módjára takarítasz, de mégsem elég tiszta a lakás? Diétázol, aztán végül egy tálca muffin mellett kötöttél ki? Ne aggódj, nem vagy egyedül! Ideje összeállítani egy ABBAHAGYOM listát és búcsút inteni a túlzott bocsánatkérésnek, a másokhoz való hasonlítgatásnak és az állandó bűntudatnak. Mert tudod mit? Nem kell mindent tökéletesen csinálnod. Most pedig nézzük meg, hogyan hagyhatjuk abba ezeket a bosszantó szokásokat, és találjunk végre egy kis egyensúlyt az életünkben.A lista szinte végtelen
Próbálok spórolni, de mindig túlköltekezem. Őrült módjára takarítok, és mégsem érzem elég tisztának a lakást. Elkezdtem a diétát és az edzéstervet nagy elszántsággal, aztán végül egy tálca muffin mellett kötöttem ki. Néha a barátaim vagy ( legfőképpen) családtagjaim bosszantanak, és fogalmam sincs, hogyan kezeljem ezeket a helyzeteket. Néha vitázom a férjemmel, kiabálok a gyerekekkel, és úgy érzem, épphogy tartom magam kb. 3 centivel a víz felett.
És nem hiszem, hogy egyedül lennék ezekkel a dolgokkal. Mi, nők, gyakran érezzük azt az állandó belső nyomást, hogy valamilyen módon kudarcot vallunk.
Azt mondjuk magunknak, hogy a boldogsághoz elég egy tiszta, rendezett ( jó majdnem rendezett) ház; egy csodálatos és/ vagy kielégítő karrier egy szeretett munkában; egy kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet és / vagy rengeteg pénz a bankban; boldog, egészséges, tiszta, okos, tehetséges és mindig mosolygó gyerekek; egy szerető és szenvedélyes kapcsolat egy olyan házastárssal, aki mindennap megdobogtatja a szívünket; egy aktív társadalmi élet barátokkal, családdal és szeretteinkkel, akik folyamatos örömet hoznak, és egy mély spirituális kapcsolat, ami mindig a csúcsra repít minket. Ja, és természetesen mesésen kell kinéznünk fürdőruhánkban is!
De az igazság az, hogy egyikünk sem képes mindent tökéletesen csinálni.
Csak 24 óra van egy napban, ami azt jelenti, hogy ha az életünk egyik területén kiválóak vagyunk, akkor egy másik terület szinte elkerülhetetlenül sérülni fog, legalább egy kicsit.
És ez rendben van. Az egyensúly nem azt jelenti, hogy mindent tökéletesen csinálunk, hanem hogy megadjuk magunknak azt a kényelmet, hogy nem vagyunk tökéletesek.
Ezért azt javaslom, hogy néhány dolgot hagyj abba. Most. Azonnal.
1. Túlzott bocsánatkérés
„Bocsánat, hogy neked mentem.” (…pedig te jöttél nekem.)
„Bocsánat, hogy köhögtem.”
„Nagyon sajnálom, hogy zavarlak.”
„Bocs, de ki kell mennem a mosdóba.”
Komolyan, hagyjuk már abba, hogy mindenért bocsánatot kérünk!
Nem csak az teljesen természetes, hogy biológiai reakcióink vannak, mint a tüsszentés vagy a mosdó használata, hanem a „bocs” egy szokássá válik, amit akkor is mondunk, ha valójában nem gondoljuk komolyan.
Amikor jelentéktelen dolgokért kérünk bocsánatot, elveszítjük a valódi jelentését annak, hogy tényleg sajnáljuk, ha valami fájdalmat okoztunk.
A „bocs” egy módja lesz annak, hogy azt mondjuk másoknak, hogy szerintünk ők, igen kimondom, bunkók. Megpróbáljuk megelőzni a reakciójukat azzal, hogy előre bocsánatot kérünk, mielőtt még lenne esélyük valamit mondani, amit nem szeretnénk hallani.
Ahelyett, hogy állandóan azt mondjuk „bocsánat”, próbáljuk meg helyette az „elnézést” vagy a „bocsáss meg” kifejezéseket használni. Vagy még jobb, hagyjuk ki teljesen, kivéve, ha tényleg szükséges a bocsánatkérés.
2. Másokhoz való hasonlítgatás
A közösségi média és az online élet miatt szinte lehetetlen elkerülni, hogy másokhoz hasonlítsuk magunkat. Természetesen megnézzük az Instagramon a barátnőnk ( sőt nemcsak a barátnőink, hanem az ismeretlen influencerek) családi képeit, és látjuk, milyen csodálatosak és rendezettek. Látjuk a mesés nyaralását és az elképesztő bulikat, amiket szervezett. Látjuk, ahogy barátaink megosztják az edzéseiket a Facebookon és beszélnek arról, milyen fantasztikus az életük.
A boldog pillanatokat fényképezzük le, és azokat a pillanatokat mutatjuk meg, amiket másoknak is szeretnénk megmutatni.
Ritkán mutatjuk meg azt a pillanatot, amikor a hároméves gyerek homokvárat épített a macskaalom dobozában, vagy amikor a hatéves gyermekünk levágta a testvére haját. (Jó, talán miután lenyugodtunk és már nevetünk rajta, de nem abban a pillanatban.)
Néha rendben van, ha egy kicsit távol maradunk a közösségi médiától, különösen, ha rosszul érezzük magunkat tőle.
Vegyünk egy kis szünetet és éljünk a valós világban, ahol mindannyian tökéletlenek vagyunk.
3. Azonnali vásárlás
Amikor találsz egy jó ajánlatot a boltban, ráugrasz? Sokan közülünk igen. Nagyon nehéz ellenállni egy 1-et fizet 2-t kap akciónak vagy egy duplakupon lehetőségnek, különösen, ha tudod, hogy később szükséged lehet rá.
De itt van a lényeg: gyakran túl sokat vásárolunk.
Többet veszünk, mint amire szükségünk van vagy amit fel tudunk használni vagy tárolni, mert olyan „jó lehetőség” volt.
Valójában nem takarítunk meg pénzt, amikor tele van a szekrényünk olcsó ruhákkal, amiket sosem hordunk, vagy a kamránk élelemmel, ami lejár, mielőtt megennénk. Bár azt hisszük, hogy pénzt spórolunk, valójában még mindig költünk.
Legközelebb, amikor a leértékelt polcok felé húzna a szíved, kérdezd meg magadtól, van-e valami a listádon, ami tényleg ott lehet. Ha nincs a listádon, ne menj oda. (Igen, még akkor sem, ha 70%-kal le van árazva és van rá kuponod is!) Például, ha a boltban vagyok kiflit, elemeket és ragasztószalagot venni, megígérem magamnak, hogy nem nézek a sminkes leértékelt részlegre, és nem böngészem át a gyertyás polcot.
4. Bűntudat az önmagunkra szánt idő miatt
Anyaként nehéz önmagunkkal törődni. Megpróbálunk időt találni az edzésre vagy akár pár extra percre, hogy megcsináljuk a hajunkat és a sminkünket. Talán van egy regény, amit alig vársz, hogy órákig olvasd, de tudod, hogy nem engedheted meg magadnak az időt.
Mit teszünk helyette? Amikor van pár extra percünk, böngészünk a neten vagy halogatunk, vagy „elfoglalt munkát” végzünk a produktivitás álcája alatt…., én legalábbis ezt teszem.
De amikor ezt teszem, rájövök, hogy valójában nem engedem meg magamnak a pihenőidőt…ami annyira tápláló, frissítő és szükséges. Sokkal jobban járnék, ha időt szánnék magamra, élvezném, és a legtöbbet hoznám ki belőle.
Az önmagunkra szánt idő lehetőséget ad arra, hogy energikusak és frissek maradjunk. Segít, hogy a legjobb formánkat hozzuk. Tudod, milyen csodálatosan érzed magad, amikor kicsinosítod magad, jól nézel ki és fantasztikusan érzed magad? Pont valamelyik este, tesóm színházba hívott, kiöltöztem, mintha a vörös szőnyegre mennék, és esküszöm magasabb is voltam a szokásos 163 centimnél , annyira jól éreztem magam.
5. Bűntudat a diétád miatt
Évek óta próbálunk „fogyni”, lefogyni és kisebb méretű ruhákba beleférni. Mi történik? Egy ideig csináljuk, de közben úgy érezzük, hogy büntetjük magunkat, így amikor végre elérjük, és megehetjük azt a tál fagylaltot, azonnal bűntudat következik, és úgy érezzük, kudarcot vallottunk.
Itt az ideje, hogy az étkezési szokásainkra életmódként tekintsük, ne pedig diétaként.
Kezdjük el úgy tekinteni az ételekre, mint amik táplálják és erősítik a testünket, és energiát adnak nekünk. Igyunk vizet, mozogjunk többet, és engedjük el a bűntudatot.
Ha valami nem túl egészségeset eszel, élvezd! Mondd el magadnak, milyen csodálatos volt – és lépj tovább. Nyugodj meg, hogy újra ehetsz sajttortát ( omg, de imádom) vagy pizzát vagy bármit, csak nem mindig.
Élvezd az ételeket, és tanuld meg szeretni az egészséges zöldségeket és gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat és sovány fehérjéket. Az étkezéseidet ezekre az egészséges dolgokra alapozd, és engedj meg magadnak néha egy kis finomságot.
6. Akkor is azt mondani, hogy „Rendben van”, amikor nem az
Hasonlóan ahhoz, hogy túl gyakran kérünk bocsánatot, gyakran mondjuk azt is, hogy „rendben van”, amikor valójában nincs.
Nem kell udvariatlannak lenni, ha valami zavar, de mindenképpen kifejezheted, és ne tartsd magadban.
Amikor egy barát csalódást okoz, vagy valaki felidegesít, mondd el neki, mi bánt. Hallgasd meg az ő oldalát is, és próbáljatok megoldást találni. Meglepődhetsz, ha megtudod, hogy ő is küzd valamilyen problémával. Vagy talán nem is volt tudatában annak, hogy a meggondatlansága milyen hatással van rád. Néha elég csak kibeszélni a problémát, hogy megoldódjon.
Ha valamit rosszul tettél, vállald a felelősséget és kérj bocsánatot. Mondd el a barátodnak, hogy sajnálod, amit tettél, ami megbántotta az érzéseit vagy felidegesítette, és próbáld meg jóvátenni.
7. Mindent egyedül megoldani
Hányan érezzük kényelmetlennek, hogy segítséget kérjünk?
A legtöbben szeretnénk mindent egyedül csinálni. Mindannyian szupernők akarunk lenni…de amikor fájdalmat érzünk vagy túlterheltek vagyunk, lehetőséget kell adnunk másoknak, hogy segítsenek nekünk a szükség idején.
Gondolj arra, milyen nagyszerű érzés, amikor segíthetsz valakinek, aki valóban segítségre szorul. Mégis, amikor nekünk van szükségünk segítségre, szégyelljük vagy zavarba jövünk, hogy segítséget kérjünk.
Gondolj olyan egyszerű dolgokra, mint megkérni egy szomszédot, vigyázzon a gyermekedre, vagy kérhetjük a gyerekeinktől, hogy vegyenek át tőlünk néhány házimunkát, vagy a férjünket, hogy segítsen többet.
Bár mindannyian szeretnénk mindent egyedül csinálni, nem reális elvárni, hogy mindent meg tudjunk csinálni.
Adj magadnak egy kis szünetet és kérj egy kis segítséget, amikor szükséged van rá!
8. Minden idődet másokra fordítani
Tanulj meg nemet mondani. Bízz bennem, tudom, hogy ez kihívás lehet. Szeretnénk mindenkinek segíteni, amennyire csak lehet. Szeretnénk csatlakozni a szülői munkaközösséghez, és megszervezni az iskolai sütivásárt. Számtalan módon segíteni akarunk.
Sajnos, amikor minden időnket másokra fordítjuk, azt a családunktól, a házasságunktól és a saját otthonunk irányításától vehetjük el. Ne érezd úgy, hogy minden szabad percedet másoknak kell adnod.
Az egyensúly fenntartásának része az, hogy megszervezzük az időbeosztásunkat Így beütemezheted az idődet, és kézben tartsd a napi céljaidat és terveidet.
9. A takarítás miatti aggódás
Gyakran kísért minket a szekrény, amit rendbe kell tenni, a hűtőszekrény, amit ki kell tisztítani, vagy a hálószoba, ami nem tökéletes – miközben valójában csak mi vagyunk, akiket zavar!
Bár a szervezettség segít hatékonyabbnak lenni, és nyugalmat és rendet ad, nem szükséges, hogy minden egyes dolog tökéletesen a helyén legyen.
10. A listád végére érés
Bevallom, ha nem érek a napi teendőim listájának végére, tudatosan emlékeztetnem kell magam arra, hogy nem kell aggódnom.
A csodálatos dolog az, hogy a legtöbb ilyen tétel gond nélkül átkerül a következő napra.
Ha a nagyobb tételeket kipipálom, a többi tétel általában nem olyan létfontosságú.
Szóval nem jutottam el a postára ma. Holnap első dolgom lesz. Nem csomagoltam be az ajándékot a szombati partira. Nos, végülis csak kedd van, és még lesz időm.
Jó dolog nem beragadni a halogatás módban, és a legtöbbet kihozni a naptárunkból, de az is fontos, hogy engedjünk magunknak egy kis mozgásteret.
Végül is, mi történik, ha a gyerekeink könyörögnek, hogy játsszunk velük kint egy játékot, vagy olvassunk nekik egy extra esti mesét? Nem ezek azok a pillanatok, amelyekre inkább időt szánnánk?
Nem könnyű beismerni – magunknak vagy másoknak – hogy nem mindig tudunk mindent megcsinálni. De a valóság az, hogy az élet egyensúlya abból fakad, hogy leveszünk dolgokat a tányérunkról, nem pedig abból, hogy még több nyomást helyezünk magunkra, hogy mindenki számára mindent elvégezzünk. Legyünk világosak abban, mi az, ami NEKÜNK a legfontosabb, és adjunk magunknak engedélyt, hogy néhány dolgot elengedjünk. Rendben lesz – ígérem.
Bordás Andrea
Főszerkesztő
