De hogyan is születtek a filmzenék?
Kezdetben egy olyan problémát kellett orvosolnia a zenének, hogy az egyszerű technika miatt a vetítés hangját és igen nagy zaját kellett tompítania.
A zenélés annyit jelentett, hogy a némafilm közvetítése közben egy vászon mellé tolt zongorán improvizált (vagyis rögtönzött) egy zongorista. Természetesen az évek előrehaladtával csendesedett a vetítés és javult a technikai berendezés színvonala, ennek ellenére továbbra is elválaszthatatlan egységet alkotott a film és a zene, így az első hangosfilmek megjelenésekor már a művészi kifejezés eszközévé vált.
Friedrich Marpurg (1718–1795) német zenetudós már igen részletesen foglalkozott, hogy milyen zenével milyen érzelmeket lehet az emberi pszichéből kiváltani. Pl.: boldogságot, bizakodást, félelmet, szomorúságot, haragot, merészséget, félelmet, a kétséget, az örömöt. Ezt a tudást felhasználva és erre alapozva születnek ma is a filmzenék. Ezen kívül minden zenének az alapja a klasszikus zene, így a jó filmzene a zenészeknek épp akkora kihívást jelent, mint egy klasszikus darab színvonalas előadása.
De mi is a szerepe a zenének a filmekben?
Bár nem a zene fogja egy film népszerűségét eldönteni, mégis hozzájárulhat a sikeréhez. A filmzene a történet szerves része, gondoljunk csak arra, amikor nem látunk valakit, de halljuk a lépéseit, vagy a víz csobbanásból tudjuk, hogy valami beleesett. Az izgalmas jelenetek előtt ismert zaklatott zene, pár hangból álló, gyorsuló tempójú, majd hirtelen a semmiből meglátjuk az egyik szereplőt.
Ezekhez a zenei effektekhez ráadásul annyira hozzászoktunk, hogy magyarázat nélkül is mindenkiben ugyanazt az érzést keltik. Így hatva a pszichére, és így befolyásolva a nézőt.
A zene a történetmesélés egyik kulcsa. Számtalan módon felhasználható eszköz a filmekben. Lehet a szereplőknek visszatérő dallama, lehet a jelenetek között összekötőszerepe, lehet egy háttérszálon futó cselekmény emléke stb. Ha valaki fél egy filmtől vagy egy-egy jelenetnél nem a szövegtől fél, hanem a látott és hallott effektek, zenék együttesétől.
Egy igazán jó filmzene képes hangulatot teremteni. Képes megérinteni és hatni az emberi lélekre, így kiszakítva a mindennapokból. Mindezt úgy, hogy ha kell, észre sem vesszük, ha kell, akkor képes egy külön szereplővé válni úgy, hogy közben tökéletes egységet alkot a filmmel.
NÉHÁNY FILMZENEI "TUDTAD-E"
Az első zenés film 1927-ben a „The Jazz Singer” című alkotás volt. Megjelenése a hangosfilmek kereskedelmi térnyerését hirdette, és gyakorlatilag a némafilmes korszakvégét jelentette.
A „Star Wars”, filmzenéje volt az egyik legnépszerűbb filmzene, zeneszerzője John Williams Hollywood aranykorát elvenítette fel a komponáláskor. Spielberg ajánlotta John Williamst George Lucasnak a film zeneszerzéséhez.A világon a legtöbbet eladott zenei lemez volt, amelyen egyáltalan nem szerepelt pop szám.
Alfred Hitchcock instrumentális film betéteinek, például a „Psycho”-nak, számos oylan hang részlete volt, amelyek arra voltak hivatottak, hogy izgalmat váltsanak ki a nézőkben, miközben nézték a filmet. A mester nagyon tudta a thrillt.
Az első kereskedelmi forgalomba hozott filmzenealbum a Hófehérke és a hét törpe albuma volt. Annyira új fogalom volt ez a zenében, hogy az albumnak aegy igazán szájbarágós, magyarázó címet kellett adni: Dalok Walt Disney Hófehérke és a hét törpéből (ugyanazokkal a karakterekkel és hangeffektusokkal, mint az adott filmben).
Minden idők két legkelendőbb filmzenéje: a Bee Gees felejthetetlen Saturday Night Fever (1977) és a Whitney Houston által előadott, és eljátszott Testőr (1992) betét dalai . Az Egyesült Államokban 15 millió, a többi országban 14 millió példányban keltek el.
A SZERZŐ
Márklyné Sas Gabriella vagyok, két gyönyörű kislány édesanyja, zongoratanárnő, zenei foglalkozásvezető és a Zenén innen, mesén túl komplex gyermekfoglalkozás megálmodója. Anyaként, pedagógusként, zenetanárként a zene, a mese a játék és a kreativitás a mindennapjaim része. Zenével mesélek, mesével zenélek. Mindkettő nagyon közel álla gyerekek lelkéhez és hiszem azt, hogy könnyebben megértik a környezetüket, a világ csodáit és nehézségeit is. Célom, hogy a családokba megszokássá és napi rutinná váljon a zenélés, éneklés, emellett segítsek abban, hogy hogyan építhető be úgy a mindennapi tevékenységek közé a zene bármely formája, hogy megkönnyítse, támogassa a minden napokat Zenén innen, mesén túl. Munkámról itt olvashattok bővebben:
Mi az a passzív szókincs, és miért fontos gyerekkorban?
Az egyik legfontosabb kommunikációs eszközünk a beszéd. Ami számunkra már természetes, hogy elmondhatjuk, mit szeretnénk,
Zenével vagy csendben? | Zenepercek a Minimagon
A zenehallgatás a mindennapjaink része. Zenét hallgatunk útközben, a buszon, vezetés közben, otthon, főzés vagy
Gyerekdalok és mondókák a mindennapi rutinban
Hogyan könnyítheted meg a mindennapi rutinokat a mondókák és gyerekdalok segítségével? Biztosan sokan találkoztatok már
