Skip to content
Jane Birkin fonott kosarat használt táskának, farmerhez, miniruhához és estélyihez egyaránt. Portugál mintájú kosár volt, egy londoni piacon vette. Elegáns helyekről többször kitessékelték, mert nem volt hajlandó megválni tőle. Serge Gainsbourggal a Maxim’s-be is ezzel ment vacsorázni. A legenda szerint egyszer néhány monogramos Maxim’s-edény is a kosárban kötött ki, a pincér pedig nem szólt, csak annyit mondott, hogy ajándék a háztól.
A Hermès később róla nevezte el azt a táskát, amely mára a vagyon egyik legismertebb jelképe. Birkin közben úgy öltözködött, ahogy kedve tartotta.
A divat történetében akad néhány nő, akinek az öltözködését évtizedekkel később is elemezzük. Anna Wintour, Chloë Sevigny, Carolyn Bessette-Kennedy és Birkin ruhatára semmiben sem hasonlít egymásra, mégis mindegyik felismerhető. Érdemes megnézni, mihez ragaszkodnak, mit hagynak figyelmen kívül, és milyen szabályokat szegnek meg anélkül, hogy különösebben észrevennék.
- A stílusos nők évtizedekig ugyanazt a védjegyet és ugyanazokat a kedvenc ruhákat viselik, és nem vesznek meg mindent, amit a szezon éppen előír.
- A szép ruhát nem tartogatják alkalomra, a cipőt pedig úgy választják, hogy el is lehessen benne jutni az étteremig.
- Jane Birkin a fonott kosártól a nagy zsebekig mindig a saját életéhez igazította a ruhatárát, nem fordítva.
1. Évtizedekig ugyanaz a védjegy
Anna Wintour frizurája azóta nem sokat változott, hogy megismertük: bob, sötét napszemüveg, hangsúlyos nyaklánc. Egy karikatúrához három vonal elég belőle. Iris Apfel nagy, kerek szemüvegkeretei és egymásra halmozott karkötői ugyanígy működtek, Jackie Kennedy napszemüvegei pedig kibírták az összes divathullámot.
Védjegy lehet egy vörös rúzs, egy férfiszabású ing vagy egy bizonyos fazonú nadrág is. Évek alatt alakul ki, és a viselője egy idő után már nem is gondolkodik rajta. Aki húsz éve ugyanazt a frizurát hordja, az nem hajlandó kétévente újrakezdeni magát, csak mert valaki szerint ideje lenne.
2. Felveszik ugyanazt a ruhát
Carolyn Bessette-Kennedy fotóit ma is inspirációként osztogatják, pedig a ruhatára szűk színvilágra épült: fekete nadrágok, egyszerű felsők, fehér ingek, letisztult kabátok.
Mi viszont képesek vagyunk száműzni a kedvenc ruhánkat, mert abban voltunk a tavalyi karácsonyi vacsorán, és biztosan készült róla fotó. Egy vörös szőnyeges eseményen a ruhaismétlés mára környezettudatos gesztus, nálunk annyit jelent, hogy a nagynéni már látta a kék kabátot. Túléli.
3. Szép csendben kihagyják a trendeket
A skinny farmer néhány év alatt a gardrób alapdarabjából divatbűnné vált, aztán jöttek a bő szárú nadrágok. A balerinacipőt időnként száműzik, majd ünnepélyesen visszahozzák. Mire megszokunk egy sziluettet, már olvashatjuk, hogy elavult.
Chloë Sevigny ezt láthatóan nem veszi komolyan. Vintage ruhákat, tervezői darabokat, furcsa cipőket és régi kedvenceket kever, olyan összeállításokban, amelyeket egy átlagos stylist valószínűleg kijavítana. Akinek húsz éve jól áll egy nadrágfazon, annak az az érv, hogy az idei trendjelentésben nem szerepel, meglehetősen gyenge.
4. Nem tartogatják a ruhákat egy „megfelelő napra”
A legtöbb szekrényben van egy darab, amelyet évek óta készülünk felvenni. Drága volt, különleges, a próbafülkében tökéletesen nézett ki. Aztán egyik alkalomra sem lett jó. Az esküvőre azért nem, mert egész este feszengeni kellene benne. A selyemblúzt a foltoktól féltjük, a bőrcsizmát az esőtől, a különleges táskát a hétköznapoktól. Marad egy kisebb kiállítás a szekrényben, amelynek darabjaihoz portörléskor nyúlunk.
A selyemblúz farmerrel is jól áll. A drága táskába belefér a lakáskulcs, a szemüvegtok és a háromhetes blokkgyűjtemény. A ruhák használat közben kopnak és gyűrődnek, néha tisztítóba kerülnek. Erre találták ki őket.
5. A cipőjükben járni is lehet
Egy elegáns összeállítás addig meggyőző, amíg a viselője nem kezd ötpercenként megállni, mert a cipő feltörte a sarkát. A tűsarkú lehet gyönyörű, és vannak, akik elképesztő természetességgel járnak benne. Mások már egy háromcentis sarokban is úgy közlekednek, mint aki frissen tanult meg két lábon járni.
A loafer, a balerina, a csizma vagy egy visszafogott sportcipő ma már elegáns nadrághoz is megszokott látvány. Érdemes előre végiggondolni, hogy az este tartalmaz-e gyaloglást, lépcsőt vagy tömegközlekedést. És macskakövet. Annak sajátos véleménye van a vékony sarkakról.
6. Nem keverik össze az árcédulát a stílussal
A „vegyél kevesebbet, de drágábbat” elcsépelt tanács a valóságban sokszor csődöt mond. A luxusmárkák kínálatában is rengeteg a silány poliészter, miközben a másodkézből vásárolt darabok vagy a kisebb, független márkák között igazi kincsekre lehet bukkanni.
Persze a vintage üzletekben is rengeteg a használhatatlan holmi, és egy jó találatért néha órákig kell turkálni. De legalább van esélyünk olyasmire bukkanni, amit nem egy algoritmus választott ki helyettünk.
A valódi szem nem a címkét nézi, hanem az anyagot és a belső kidolgozást: az anyag sűrűségét, a varrások tisztaságát, a bélés minőségét és a gombok rögzítését. Egy jó állapotú vintage gyapjúkabát vagy egy évtizedes, valódi bőrből készült táska sokkal több karaktert és tartást ad, mint egy túlárazott, aktuális tucatholmi.
7.Nem a ruhájukat igazgatják egész nap
A divatképeken a ruhák mozdulatlanok, az ingek nem csúsznak ki a derékból, a szövetek nem ráncolódnak. A való életben viszont az anyag mozog velünk.
A valódi lazaság ott kezdődik, amikor az ember nem igazgatja görcsösen a gallérját ötpercenként. Egy természetes alapanyagú vászoning meg fog gyűrődni az autóban ülve, és ezzel nincsen semmi baj – amíg a viselője nem próbálja úgy tenni, mintha egy próbababa lenne.
Aki minden ötödik percben a ruháját igazgatja, annak végül alig marad ideje bármi másra.
8. Nem öltöznek egy képzeletbeli élethez
Az internet tele van tökéletesen megkomponált ruhatárakkal, amelyek láttán könnyű elfelejteni, hogyan néz ki a saját szerda délutánunk. Egy világos, kényes nadrágkosztüm remekül mutat a Pinteresten, csak éppen élhetetlen, ha az ember autóba száll be, gyerekek után rohan vagy kutyát sétáltat a parkban.
Érdemes megnézni, melyik az a tíz-tizenkét darab a szekrényünkben, amihez reflexből nyúlunk: ezek mutatják meg a valós életünket.
Jane Birkin 74 évesen a Vogue-nak adott interjújában elmesélte, hogy idős korára teljesen letette a kézitáskákat, mert túl nehéznek találta őket. Ehelyett bő, férfifazonú nadrágokat kezdett hordani hatalmas zsebekkel, a lakáskulcsát pedig egy egyszerű zsinórra akasztotta a nyakába, mert korábban folyton kizárta magát.
A nő, aki a világ leghíresebb és legdrágább luxustáskáját inspirálta, élete végén a nagyméretű zsebeket és a kényelmet választotta. Ez talán a legpontosabb leírása annak, amit úgy hívunk: személyes stílus.
A fonott kosárra egyébként az élettársa a nyolcvanas években szándékosan ráhajtott a kocsijával. A nagy zsebeket nem lehet elütni.
