Kategória: Budapest gyerekszemmel

Budapest gyerekszemmel | Kérdések és válaszok nemcsak gyerekeknek a fővárosról

Hello szeptember!

Az élet kezd visszatérni a megszokott kerékvágásba, így a Budapest gyerekszemmel rovat is. Mostantól, ismét rendszeresen olvashattok budapesti érdekességekről, programötletekről és a városi gyerekek mindennapjairól. A visszatérés legyen igazi, így a legelső cikkemet folytatnám! Ott arról meséltem, hogy mint minden gyerek, úgy az én lányaim is szeretnek kérdezni. Budapesti gyerekként, pedig sokszor a fővárossal kapcsolatos dolgokról folyik a beszélgetés. A kérdéseik miatt szerintem többet tanultam Budapestről, mint az idegenvezetői képzésemen. Akkor nézzük is mivel bővült a repertoárunk!

Milyen gyorsan megy a metrómozgólépcső?

Mindenki használja őket, olyan, mint egy zebra: utazunk rajta és nem foglalkozunk igazán vele. Nem így a gyerekek. Természetesen nem tudtam a választ, de hosszas levelezés után megszereztem az információt.

A fővárosban összesen 190 db metrómozgólépcső működik. Az M2 vonalon vannak a legöregebb, orosz gyártmányú lépcsők a Keleti pályaudvar, az Astoria, a Deák Ferenc tér, a Kossuth Lajos tér és Déli pályaudvar állomásokon. Ezek a leggyorsabbak is, 0,9 m/s sebességgel „száguldanak” A fiatalabb, modernebb mozgólépcsők már lassabban közlekednek, csupán 0,7 m/s-mal. A leglassabbak azok a mozgólépcsők, amik egy kőlépcső mellett futnak, ezek 0,5 m/s sebességgel szállítják a lépcsőzni nem tudó vagy nem akaró utasokat.

Miért hívják a macskakövet macskakőnek?

Nem mondom, hogy soha nem foglalkoztatott ez a dolog, de kutatni magamtól biztos nem kezdtem volna el.

A kövek hivatalos neve a szögletesre faragott, domború felületű bazaltkőkocka, ami nem igazán felhasználóbarát elnevezés. A nyelvészek szerint a magyarok a német Katzenkopfstein (= macskafejkő) szóból kihagyták a fej kifejezést és létrejött a macskakő. A német megfelelő pedig a kövek méretére utalhatott, hiszen valóban nagyjából akkora, mint egy macska feje.

Mik ezek a táblák a ház falán?

Lili kérdezett rá a szomszéd ház falán lévő kis táblára, amit eddig persze észre sem vettem. Látni láttam már ilyeneket, de pontosan nem tudtam megmondani, hogy mit jelölnek.

A válasz elég egyszerű: közműtábla, ami a földben és az épületekben futó vezetékek és csövek pontos helyét jelöli. A táblától való távolságot méterben és deciméterben adják meg. A különböző színek jelölik, hogy milyen vezetékről vagy csőről van szó.

Miért olyan a csatornafedél, amilyen?

Ezután a kérdés után elkezdtem nézegetni őket és megdöbbenve láttam, hogy rengeteg féle csatornafedél létezik és látszólag semmilyen rendszer nincs a külalak kiválasztásában. Megkerestem a Főpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályát, hogy mi vagy ki dönti el, hogy milyen fedél kerül az adott helyre?! Kiderült, hogy Budapesten nincsen egységes szabályozás a csatornafedelek kinézetére, a terület (ahol van a csatornafedél) tulajdonosa dönthet arról, hogy nézzen ki. A tulajdonos lehet a kerület, a főváros, de akár egy intézmény is (például az Állatkertnek saját csatornafedele van).

A SZERZŐ

Egy karácsonyra kapott Budapest útikönyvvel kezdődött el minden. Átnéztem és a nyári szünetet, mert a benne olvasott helyek felkeresésével töltöttem. Ebből következett egy idegenvezetői vizsga és egy turisztikai diploma. A diploma után a legjobb helyre kerültem, ahol megtanultam, hogy az idegenvezetés nem csupán évszámokról, építészetistílusokról szól, hanem legendákról és izgalmasabbnál izgalmasabb történetekről. A kislányaim születéséig dolgoztam idegenvezetőként és programszervezőként, majd a lányokkal töltöttem a mindennapjaimat.

Budapest ezután is az életem része maradt, csak most már a családomnak meséltem a város érdekességeiről. Idővel arra lettem figyelmes, hogy Lili, a nagyobbik lányom már külön kéri ezeket a városnézéseket és ez volt az a pont, amikor „megszületett” a szerelem vállalkozásom, a Lili’s Budapest, ahol gyermekes családoknak tartok budapesti városnéző sétákat. Fő célom, hogy a sétáim igazi családi programok legyenek, ahol nem csak a gyermekek fedezik fel játkos módon a főváros helyszíneit, de a szülők/nagyszülők is megismerhetnek kevésbé ismert történeteket, legendákat.

A sétákról itt olvashattok bővebben: https://lilisbudapest.hu/