Skip to content
Nem könnyű ezt szülőként követni. Különösen azért, mert ami kívülről lustaságnak, érdektelenségnek, túlérzékenységnek vagy állandó telefonozásnak látszik, mögötte néha fáradtság, szorongás, bizonytalanság vagy egyszerűen túl sok elvárás áll.
Minden hetedik kamasz mentális zavarral él
A WHO szerint világszerte minden hetedik 10–19 éves él valamilyen mentális zavarral. A szorongás és a depresszió a serdülők mindennapi működését és életminőségét jelentősen befolyásoló problémák közé tartozik.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden hangulatingadozás mögött komoly probléma van. A kamasznak lehet rossz napja. Lehet dühös, csalódott, szerelmes, bizonytalan vagy rettenetesen fáradt.
Inkább a tartós változásokra érdemes figyelni: ha egyre inkább visszahúzódik, feladja korábban szeretett tevékenységeit, jelentősen megváltozik az alvása vagy étkezése, romlik az iskolai teljesítménye, gyakran reménytelennek érzi magát, vagy egyre nehezebben kapcsolódik másokhoz.
A láthatatlan online tér
Mindezek mellett meg létezik egy másik világ is, amelybe szülőként sokkal kevésbé látunk bele: az online tér.
A kamasz számára az online és az offline élet nem két külön valóság. Ami délelőtt az osztályteremben kezdődik, délután folytatódhat egy csoportos chatben, és ami este történik a telefonján, másnap vele megy az iskolába. Egy magyar fiatalok körében végzett kutatásban a megkérdezett 18–25 évesek 54%-a számolt be arról, hogy gyermekkorában valamilyen online bántalmazás érte. A leginkább veszélyeztetett életkor a 11–14 év volt.
Szülőként ezért talán nem az a legfontosabb kérdés, hogy „Mennyit telefonozol?”
Többet tudhatunk meg, ha arra vagyunk kíváncsiak: „Mi történik veled ott?”, „Volt mostanában valami, ami rosszul esett?”, „Van valaki, aki kellemetlen helyzetbe hoz?”, „Kért tőled valaki olyasmit, amit nem szerettél volna?”
Ehhez azonban olyan kapcsolat kell, amelyben a kamasz akkor is mer szólni, amikor hibázott.
Szülőként, hogyan reagálj?
Talán ez az egyik legnehezebb szülői feladat. Amikor végre mesél, ne a számonkérés legyen az első reakciónk: „Miért csináltad?”, „Hogy lehettél ilyen?”, „Hányszor mondtam már?” A vizsgált, online bántalmazást átélt fiatalok 45%-a egyáltalán nem kért segítséget. Sokan azért hallgattak, mert úgy gondolták, ami történt, „nem volt elég súlyos”, vagy nekik maguknak kell megoldaniuk.
Érdemes szülőként azon gondolkodni, hogy mit lehet azért tenni, hogy a kamasz merje elmondani, hogy mi történt vele. Megtapasztalhassa azt, hogy elmondhatja, nem vesszük el tőle kontrollt, nem bíráljuk felül a döntéseit. Legyünk jelen a beszélgetésben, ne ítélkezzünk, ne minősítsünk, igyekezzünk megérteni a helyzetét.
Gurin Eszter
coach · mediátor · művészetterapeutaNő, anya, feleség és barát. A férjem szerint enyém a legjobb paprikás krumpli, a gyerekeim pedig azt tartják bennem sokra, hogy először kihúzom őket a bajból és csak AZTÁN kérdezem őket, hogyan jött létre egyáltalán. A barátaim empatikusnak tartanak, a kollégáim szívesen dolgoznak velem. Ami igazán megnyugtat engem, az egy jó könyv, egy izgalmas film vagy egy finom kávé. Ami pedig inspirál, az az emberi sokszínűség. A problémák és az utak, melyeket klienseim bejárnak, hogy önmagukra találjanak.
Kapcsolat
