Skip to content
Minden ősszel megjelenik ugyanaz a kérdés a szülői csoportokban: mennyi zsebpénzt adjunk a gyereknek? És minden ősszel megjelennek rá a kész válaszok is, szép kerek számokkal, korosztályonként lebontva. A baj csak az, hogy ezek a táblázatok szinte mindig a levegőből vannak véve. Valaki leül, hasraüt egy összeggel 13, 15, 17 évesekre, és attól, hogy táblázatba van rendezve, hitelesnek tűnik. Csak épp senki nem tudja megmondani, ki és miből számolta ki.
Az összeg magában semmit nem mond
Tényleg nem, mert, az összeg egyrészt a család anyagi lehetőségeitől függ, másrészt attól, milyen kiadásokat várunk el a gyerektől.
Ha a zsebpénznek csak az uzsonnát és a mozijegyet kell fednie, egészen más szám jön ki, mintha bele kell férnie a telefonszámlának, a bérletnek és a ruházkodásnak is. Kor szerinti táblázat erre nem tud válaszolni, mert nem tudja, melyik családban mi tartozik bele.
Ez a torzítás egyébként nemcsak a hasra ütött táblázatokban van jelen, hanem az amerikai statisztikákban is tetten érhető.
A Till Financial 2026-os, kilencezernél is több családot vizsgáló elemzése szerint a heti zsebpénz átlaga 17 dollár volt, a medián viszont csak 10. A kettő közti szakadékot néhány rendkívül sokat fizető család húzza felfelé. Aki az átlagot nézi, azt hiheti, hogy lemaradt valamiről, ami valójában néhány kiugró esetből áll össze.
Konkrét hazai adat egy van, azt érdemes ismerni, de nem szabad örökérvényű receptnek nézni: a K&H 2023 októberi felmérése szerint a 14–18 évesek, akik kapnak zsebpénzt, átlagosan havi 22 ezer forintot kapnak a szüleiktől.
A korosztály 94 százalékának van valamilyen rendszeres vagy alkalmi bevétele, jellemzően zsebpénzből vagy ösztöndíjból, és aki ösztöndíjat is kap, annak átlagosan további 29 122 forint jön be havonta.
Ez egy pillanatfelvétel, nem norma. Korcsoportos bontás sincs mögötte 14 és 18 év között, tehát aki ebből próbál 13 vagy 17 éveseknek szóló összeget levezetni, az is csak találgatja.
Ha már zsebpénz: ezeket tisztázzátok előbb
Mielőtt bármilyen szám elhangzik, van néhány kérdés, amit a családnak magának kell megválaszolnia.
Fedezi-e a zsebpénz a telefonszámlát, vagy azt még a szülő állja.
Benne van-e a bérlet, vagy azt is a szülő veszi meg közvetlenül – ez utóbbinak egyébként van egy nagyon konkrét gyakorlati haszna is, mert az egyik legrégebbi kamaszkori trükk, hogy elvált szülők esetén a bérletpénzt mindkét féltől külön-külön kérik el. Ha a szülő maga vásárolja meg a bérletet, ez a lehetőség egyszerűen nem létezik.
A ruházkodás egy másik választóvonal. A svájci Költségvetési Tanácsadó Szövetség és a Pro Juventute 12 év fölött kifejezetten egy magasabb, külön kategóriát javasol erre, amit ők ifjúsági fizetésnek hívnak: egy fix havi összeg, amiből a fiatal saját maga oldja meg a ruha- és cipővásárlást, és amiből – ha idősebb korban jogosítványa is van – akár a tankolást is.
Ez a modell azért működik, mert nem egy számot ad, hanem egy felelősségi kört jelöl ki, és a szám ehhez igazodik, nem fordítva.
A heti pénz elavul, mielőtt észrevennénk
Van egy pont, ahol érdemes rendszert váltani, és ez korábban van, mint sokan gondolnák.
Kamaszkorra érdemes lehet a heti pénzről havi keretre váltani.
Hosszabb időt kell átlátnia, és sokkal hamarabb kiderül, tud-e úgy költeni az első héten, hogy a negyedikre is maradjon. Ha az elején elkölti mindet, a hónap hátralévő részében nem marad semmije – ez maga a tanulás, nem egy mellékhatás, amit el kéne kerülni.
Szülőként persze ezen is aggódsz majd
A svájci PostFinance is foglalkozott azzal, mennyire nyugodtak a szülők a gyerekük pénzkezelése felől – és nem túl sokan azok.
A tipikus aggodalom, hogy feleslegre költi, hogy a kortársak vagy a reklámok túl erősen befolyásolják, vagy hogy online csalás áldozata lesz.
Ez a szorongás nem alaptalan, csak épp nem az összeg nagyságával kezelhető. Amivel igen: a bankkártyás zsebpénznél be lehet állítani, hogy engedély nélkül ne menjen át online vásárlás, és van, aki kifejezetten virtuális kártyát ad a gyereknek limittel. A kontroll technikai kérdés, nem összeg kérdése.
Ha nincs elég, vagy ha korán elfogy
A túl kicsi keretnek is van egy banális következménye: papíron a kamasz kezeli a saját pénzét, a valóságban viszont folyamatosan visszajár a szülőhöz. „Erre nem elég.” „Ezt nem számoltuk bele.” „Mindenki megy, én is szeretnék.”
Ilyenkor nem feltétlenül a gyerek nem tud gazdálkodni. Lehet, hogy egyszerűen rosszul számoltuk ki, milyen életet várunk el attól az összegtől.
És, amit nyerhettek belőle hosszútávon
A zsebpénzzel ráadásul nem az a cél, hogy 14 évesen hibátlanul gazdálkodjon. Sokkal jobb, ha most derül ki, hogy egy hét alatt képes elkölteni a havi keretét, mint akkor, amikor ugyanezt már fizetésnek hívják, és a hónap végén számlák is érkeznek.
Szóval mennyi zsebpénz reális 2026-ban? Erre továbbra sincs korosztályos tarifa. Előbb azt kell eldönteni, mit fizet a család, mit adtok át neki, és mennyi pénz maradjon ezen felül valóban szabadon elkölthetőnek. A szám csak ezután következik.
A havi 22 ezer forintos magyar átlag ehhez legfeljebb viszonyítási pont. Nem válasz.
